Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak605 FtBenzin árak607 FtEUR388.05 FtUSD356.13 FtCHF391.85 FtGBP452.28 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
A második esetben viszont megkell egyezni a tulajdonosoknak.
A vázrajz és mérési pont vázlat alapján a területhatárok egy pontos GPS segítségével állandóan beazonosíthatók lesznek, ha a mérés után esetleg megsemmisűlnének a karók.
Sziasztok!
Okt megszüntetését bármely tulaj kérheti az illetékes földhivatalnál. Ha januárban kéred nem kell a tulajdonosok hozzájárulása, eljárási díjba kerül, de évekig kell várni.
Ha megfinanszírozod a vázrajz készítést, mérést eljárást, akkor 1-2 hónap alatt lebonyolódik.
Ekkor viszont százezrekbe kerül, de vissza igényelheted az államtól, így te vársz a pénzedre, de időben a végére jutsz a herce-hurcának.
Válasz #32. hozzászólásra
Kiskorúú???Én azt hittem 112éves barna kisleány...
Ha ez az általános hozzáállás a környéken,hogy nem lehet vele mit kezdeni...akkor ne add el a részed,hanem vedd meg a többi tulajét...
Bármely osztatlan tulajdon megszüntethető a tulajdonostársak kérésére. Ennek egyik formája a minden év elején beadható kérelem rendszere, de ha ez valamiért nem járható, akkor ügyvéddel, bíróságon kell kérelmezni a tulajdonközösség feloszlatását.
Olyan meg tényleg nincs, hogy nem tudsz vele semmit csinálni, csak eladni! Ha tényleg így lenne, akkor eladni sem lehetne, mert mégis ki adna pénzt egy olyan dologért, amivel nem lehet kezdeni semmit?
Én szerintem mi nem kaptunk ilyesfajta kiértesítést, bár nem vagyok biztos benne, mert akkor még kiskorú voltam.
Ezekszerint ha 1 tag kilép akkor az egész parcellát felosztják.
Kiváncsi leszek megint hogyan babrált ki velünk a fhivatal meg a kedves szomszédok.
Ugyanis tapasztalatból tudom, hogy mindig mindent úgy csinálnak ilyenkor hogy xar legyen.
Van osztatlan közös legelőnk is, de a földhivatal szerint nem tudunk vele semmit csinálni csak eladni.
Nem tudjátok hogy annak mi az ára?
Válasz #29. hozzászólásra
Azt még kifelejtettem ,hogy a bérlő nem tilthatja meg a kimérést,bebaxna Te vagy a tulaj...
Szerencsés azonban tájékoztatni mert a mérés során a terület nagysága ill.a helye változhat.
Szia !
Az osztatlan közös kimérésekor engem ill az adott helyen érintett gazdákat kiértesítette a földhivatal.A megjelent tulajdonosok megegyeztek a kimérés irányáról sorrendjéről,ha egyesség nincs sorsolnak...mi megegyeztünk.Aki a kiértesítés ellenére nem jelent meg a oda került ahol hely maradt.Minderről jegyzőkönyv készült.
Szerencsés kérni a kimérésről méretarányos térképkivonatot,amin látod a birtokod ill,a szomszédaid területének szélességét ill. hosszát méterben.Így nem teheti meg egy dörzsölt mohó szomszéd,hogy odébb rakja a karót.Ha egyszer ki lett mérve bezony többet nem lesz osztatlan közös.
A kiméréshez hozzátartozik ,hogy mindegyik kimért ingatlan megközelíthető legyen,utat közösen a területük terhére mindenkinek biztosítania kell...
Sziasztok!
Lenne néhány kérdésem.
Van összesen a családnak 12ha földje, ami osztatlan közös, a földhivatalban azt mondták hogy ha januárban beadunk egy kérelmet ingatlan megosztása iránt, akkor –ha szerencsénk van- egy pár éven belül ki is mérik, és ezáltal megszünik az osztatlan közös tulajdon.
Lényegében az idő nem számít mert 2016ig ki van adva bérbe, gondolkoztunk azon hogy azután mi művelnénk meg.
Már többen mérettek ki termőföldet, mert a földhivatal már többször küldött „osztatlan közös tulajdon megszüntetése” című levelet.
• Ha van a területnek helyrajzi száma akkor már papíron fel van osztva vagy csak mikor én beadom a kérelmet, aztán fogják kitalálni hogy melyik is az enyém?
• Ha beadom a kérelmet a földhivatal felé, kimérik, elvileg megszűnik az osztatlan közös tulajdon ezekután ha történetesen valami oknál fogva eltűnnek a terület határait jelölő karók, akkor ha ismét használni szeretném a földterületet akkor nem kell ismét végigmenni ugyanezen a hivatali procedúrán csak simán hivok egy másik mérnököt és kész?
• Ha ki van mérve utána többé már nem lesz ismét osztatlan közös?
• És mi van akkor ha nem lehet megközelíteni a területetet, mert mondjuk az osztatlan közös közepén van, csinálhatok magamnak valamiféle földutat oda? Kötelesek átengedni?
• Van valamiféle beleszólása a bérlőnek abba, hogy kiméretem a földemet? Gondolom nincs de azért nem árt szólni neki.
• Milyen árban mozog 1ha termőföld a piacon?
Ptk. 140. § (2) A birtoklás, a használat, a hasznosítás, valamint a rendes gazdálkodás körét meg nem haladó kiadások kérdésében a tulajdonostársak - ha a törvény másként nem rendelkezik - szótöbbséggel határoznak; minden tulajdonostársnak tulajdoni hányada arányában van szavazati joga.
A Ptk. kommentárjából (Ptk. 140. §):
"A rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások, illetve az egész dolgot érintő döntések (egész dolog megterhelése, elidegenítése, az azzal való rendelkezés jogának gyakorlása) csak egyhangúan határozhatóak el, azonban a rendes gazdálkodás körében, a használat, hasznosítás és birtoklás körében a törvény főszabályként egyszerű - a tulajdoni hányadok arányában számított szavazati jogok szerinti - többséget ír elő.
Tulajdonközösségek működése során, azok működőképességének biztosítása érdekében a leggyakrabban a használat és birtoklás körében a tulajdonostársak között használati megállapodások jönnek létre, melyek a használatot a dolog jellegénél fogva általában mérték, vagy idő szerint osztják fel. Tekintettel azonban arra, hogy a Ptk. 140.§-ának rendelkezései diszpozitívak [= eltérést engedők], annak sincsen akadálya, hogy a dolog használata - akár ingyenesen, akár ellenérték fejében - egy tulajdonostársat illessen meg (bár amennyiben ez ellenérték fejében történik, az esetben inkább a tulajdoni hányaddal való rendelkezés jogának gyakorlásáról beszélhetünk)."
Fentiekből következően:
- egyhangú határozat szükséges, ha pl. a földhasználó egy harmadik, a tulajdonosi körön kívüli személy (a tulajdonosok a tulajdonosi jogokat együttesen gyakorolják);
- szótöbbséggel hozott határozat szükséges, ha pl. a földhasználó(k) a tulajdonosok közül kerül(nek) ki (a tulajdonosi jogokat nem együttesen gyakorolják, hiszen a földhasználó magával szemben nyilván nem gyakorolja ezt).
Ha a szótöbbséggel hozott határozat
- megszületik: ha a kisebbség lényeges érdekének sérelmével jár, a kisebbség a határozatot a bíróságnál megtámadhatja [Ptk. 143.§ (1) bekezdés];
- nem születik meg: a birtoklás, a használat vagy a hasznosítás kérdésében bármelyik tulajdonostárs kérelmére a bíróság határoz [Ptk. 143.§ (3) bekezdés].
A földhasználati szerződést a területre kötöd,és nem személyre.Hiába lesz új tulajdonosa egy területnek,amíg földhasználatija van másnak arra,nem küldhető el.
Válasz #23. hozzászólásra
Az Ak ritkán szokott változni a kimérés során,általában inkább a terület,ha táblán belül más minőségi osztályok vannak,de attól ,hogy kimérésre kerül, a szerződés nem szűnik meg.Ha lényeges eltérés van célszerű egy módosítással kiegészíteni az eredeti szerződést.
Válasz #11. hozzászólásra
Valahogy meg kell egyezned a tszel mert az előző tulajjal kötött szerződés téged is kötelez.Ha egy öt vagy több éves földhasználati szerződést a lejárat előtt felbontanak akkor az addigi években kifizetett bérleti díj jövedelemadó alapjává válik.És annak kéne fizetni az adót aki miatt a megszüntetés történt.
Az adásvételnél az ügyvédek általában kitérnek arra hogy földhasználattal meddig terhelt a terület stb.
Ha nincs veled földhasználati szerződése akkor a korábbiakban is és az idén is jogosulatlanul igényelte az akg-t és a területalapú támogatást is.Ezt visszamenőlegesen is szankcionálhatják.A földhivatalban hogy van beirva a mostani használó nevére az egész terület mikor nincs az egészre szerződése?
Akkor most megkerestem a Ptk. (1959. évi IV. Tv.) erre vonatkozó részeit:
XII. fejezet
A közös tulajdon
139. § (1) A tulajdonjog ugyanazon a dolgon meghatározott hányadok szerint több személyt is megillethet.
(2) Kétség esetén a tulajdonos társak tulajdoni hányada egyenlő.
140. § (1) A tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára; e jogot azonban az egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő törvényes érdekeinek sérelmére.
(2) A birtoklás, a használat, a hasznosítás, valamint a rendes gazdálkodás körét meg nem haladó kiadások kérdésében a tulajdonostársak - ha a törvény másként nem rendelkezik - szótöbbséggel határoznak; minden tulajdonostársnak tulajdoni hányada arányában van szavazati joga.
141. § A dolog hasznai a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illetik meg; ilyen arányban terhelik őket a dolog fenntartásával járó és a dologgal kapcsolatos egyéb kiadások, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek, és ugyanilyen arányban viselik a dologban beállott kárt is.
142. § Az állag megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges munkálatokat bármelyik tulajdonostárs jogosult elvégezni; az ilyen kiadások ráeső részét mindegyik tulajdonostárs viselni köteles. Ilyen kiadások előtt azonban a tulajdonostársakat a lehetőség szerint értesíteni kell.
143. § (1) Ha a törvény szótöbbséges határozatot kíván meg, és a határozat az okszerű gazdálkodást sérti, vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, a kisebbség a határozatot a bíróságnál megtámadhatja. A megtámadás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti.
(2) Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a tulajdonostársak között vitás, hogy a tervezett munkálat feltétlenül szükséges-e az állag megóvásához és fenntartásához.
(3) Ha a törvény szótöbbséggel hozott határozatot kíván meg, és ilyen határozat nincs, a birtoklás, a használat vagy a hasznosítás kérdésében bármelyik tulajdonostárs kérelmére a bíróság határoz.
144. § A tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges
a) a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokhoz,
b) az egész dolog feletti tulajdonjog átruházásához, az egész dolog haszonélvezetbe vagy használatba adásához, biztosítékul lekötéséhez vagy más módon való megterheléséhez.
145. § (1) Saját tulajdoni hányadával bármelyik tulajdonostárs rendelkezhet.
(2) A tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben elővásárlási, előbérleti, illetőleg előhaszonbérleti jog illeti meg.
(3) A külön jogszabályokban más személy részére biztosított elővásárlási jog - ha törvény kivételt nem tesz - megelőzi a tulajdonostárs elővásárlási jogát.
146. § A tulajdonjog védelmében bármelyik tulajdonostárs önállóan is felléphet.
amihez egyhangú döntés kell (tehát mindenkinek akarnia kell): 144-es paragrafus
DE: a 140-es és a 145-ös nem sérülhet!
azaz: Ha az egész földet használni akarod, ahhoz mindenkinek bele kell egyeznie. Ha azonban csak a sajátod fölött akarsz rendelkezni, abban téged senki nem korlátozhat!
érdemes lenne a földhasználót felkeresni és közölni vele, hogy meg fogod tudakolni az MVH-nál, hogy szerződés nélkül a te földedre hogyan is kapja az akg-t. mivel a földhasználónak többekkel nincs szerződése, ezért érdeke lesz, ohgy veled megállapodjon
ez az 50%-so infod honnan van? Nekem megvolt a 60%-os tulajdonostársi hozzájárulás a megosztási vázrajzra, a megosztási szerződésre mégis minden ügyvéd (háromnál jártam) azt mondta, hogy a PTK szabályozása az irányadó, amiben a közös tulajdon megosztásához a tulajdonostársak 100%-os hozzájárulása szükséges. Viszont ezt az 50%-os dolgot több helyről hallottam én is, de igazából senki nem tudta alátámásztani, hogy honnan eredezik.
Ha az előző tulaj szerződést kötött, azt a te tulajdonszerződésed nem érinti, akkor a te tulajdonhányadod a TSZ használja 2012-ig. Utána viszont kiméretheted, ha akarod, de ehhez meg kell egyezned a tulajdonosok 50%-át meghaladó résszel. Ha van a táblának olyan része, amit senki nem használ, akkor elvileg te magad is kezdeményezheted a földhivatal felé lejelenteni, hogy ezt te használod, de hivatalfüggő, hogy bejegyzik-e vagy sem. Ha nem tudod elérni a tulajdonosokat, akkor a lentieknek megfelelően a település jegyzője képviselheti az érdekeiket a megosztási megállapodás során.
Hali!
Lenne egy kerdesem: Egy osztatlan kozosben vasaroltam reszt. az illetonek szerzodese van a Tsz-el 2012-ig. Ha az en tulajdonomba kerul a fold, akkor a szerzodes hatalyat veszti? Gondolom, ha nem kotok szerzodet a Tsz-el 12-ig,akkor az eredeti tulajt kotelezhetik karteritesre. Ebben a tablaban mar kihasitott egy reszt egy masik gazda. A kimeres hogy tortenhet? A tobbi tulajjal kell megegyeznem, vagy kimerhetnek a masik kulon tulaj melle?
Olyan nincs, hogy ő megvizsgálja, hogy melyik másik területben tud neked földet adni. Olyan megint nincs, hogy ő az AKG-ban már elkötelezte magát.
Le sem adhatna olyan AKG kérelmet, amire nincs meg a jogos földhasználat. De ha leadta is, június 9-ig bármit módosíthat (mondjuk az idei támogatásból már szankcionálják, de az mindegy), de az különben is nem a Te problémád, oldja meg ő úgy, ahogy tanulta. Erre hivatkozva téged nem korlátozhat a saját tulajdonod használatában.
Másrészt ha úgy érzed, hogy a jegyző részrehajló, mindenképp ügyvédet vigyél, és az majd helyre teszi a jegyzőt is. (tapasztalatból: nincs az a jegyző, aki hagyná, hogy komolyan megvádolják részrehajlással, mert sec perc alatt ugrik a jó kis zsíros állása...)
Az egyeztető megbeszélésen már túl vagyok, voltam bent a föld használójánál. Persze, szóban mindent megígért, hogy megvizsgálják, melyik másik táblában tudna arányos területet adni. Kérte, hogy adjam be írásban is a kérésem. Ez megtörtént, mire írásban megérkezett a választ, hogy sajnos nincs lehetősége erre a megoldásra, mivel az AKG programban "elkötelezte" magát az összes általa használt területre.
Érzem, hogy az orromnál fogva vezet, csak nem tudom megfogni a dolgot.
Az ötlet jónak látszik a jegyzővel kapcsolatban, köszi. Egyetlen problémát látok benne: hogy a jegyző is az ő érdeküket fogja képviselni (tapasztalatból beszélek)és nem lesz pártatlan, így nem vagyok benne biztos, hogy az egyeztetés vége egy megosztás jellegű jegyzőkönyv lesz.
először is: olyan nincs, hogy egy osztatlan táblának egy használója lehetne.
másodszor: amire nincs bérleti szerződése, azt jogtalanul használja. Ha többet használ, mint amire bérleti szerződése van, azt csak akkor tehetné meg, ha a többséggel megállapodott, a többieknek pedig ugyan azt a bérleti díjjat fizeti, mint amit azoknak fizet, akikkel volt megállapodás. Ha nem tudja elérni őket, akkor a jegyzőnek kell fizetnie, és ő intézkedik a tulajdonosok felkutatásáról. Ha jogtalanul használ egy földet, azt csak addig teheti meg bűntetlenül, amíg a tulajdonos ez ellen panasszal nem él.
amit javasolnék: felejtsd el azt a lehetőséget, hogy majd Te kijelölöd, és használod, mert az önkényesség, és semmilyen jogalapja nincs. Fogj egy ügyvédet, és kezdeményezz egyeztető megbeszélést hivatalosan az ideiglenes megosztásról. Ha ettől elzárkózik, akkor menj a jegyzőhöz, hogy kezdeményezze ő hivatalból az ideiglenes megosztásról döntő egyeztetést. Ha ettől elzárkózik, hivatalosan kérd a jegyzőt, hogy akkor képviselje Ő a távol maradó felet, és csináljátok meg így a megosztást.
Ezt követően a jegyző és te közötted megkötött megállapodás kötelező érvényű rá nézve is, és ha továbbra sem tartja magát hozzá, már minden jogalapod megvan ahhoz, hogy bírósági úton szerezz érvényt az igazadnak.
Egy dolog fontos: bárhogy is utálod a jelenlegi földhasználót, a teljes folyamat során Neked JÓHISZEMŰEN KELL ELJÁRNOD, és akkor mindig neked lesz igazad.
Nincs haszonbérleti szerződésünk vele, nem is volt soha. Direkte nem emlitettem haszonbérlőt, ti. a föld használójának csak a tulajdonosok kb. 75%-ával van szerződése, a többiekét használja ingyé. A földhivatalban azt mondják, hogy a földhasználatot igy is bejegyzik a nevére, ún. túlhasználattal.
Érdeklődnék, hogy van-e valakinek hasznos tapasztalata az osztatlan közös tulajdonok kijelölésével, kimérésével kapcsolatban? A lehetőségek, amiket már kilőttem: 1. földhivatali "ingyenes" kimérés (kb. 5 év múlva kerülnénk sorra a helyi földhivatalnál), 2. tulajdonosi közös megegyezés (80 tulajdonostárs, ebből legalább 3 nem járul hozzá), 3. a tábla használójával való közös megegyezés egy hasonló, arányos terület kijelöléséről, amit ideiglenesen használnék (teljesen kompromisszumképtelenek).
Maradna még a bírósági per, de ezt nem szívesen teszem.
2937 hozzászólás
A második esetben viszont megkell egyezni a tulajdonosoknak.
A vázrajz és mérési pont vázlat alapján a területhatárok egy pontos GPS segítségével állandóan beazonosíthatók lesznek, ha a mérés után esetleg megsemmisűlnének a karók.
Sziasztok!
Okt megszüntetését bármely tulaj kérheti az illetékes földhivatalnál. Ha januárban kéred nem kell a tulajdonosok hozzájárulása, eljárási díjba kerül, de évekig kell várni.
Ha megfinanszírozod a vázrajz készítést, mérést eljárást, akkor 1-2 hónap alatt lebonyolódik.
Ekkor viszont százezrekbe kerül, de vissza igényelheted az államtól, így te vársz a pénzedre, de időben a végére jutsz a herce-hurcának.
Válasz #34. hozzászólásra
Ha a tulajdonos társak részét felvásárolod,meg is szűnik osztatlannak lenni.Kissé ugyan költségesebb mint a kimérés...
Válasz #32. hozzászólásra
Kiskorúú???Én azt hittem 112éves barna kisleány...
Ha ez az általános hozzáállás a környéken,hogy nem lehet vele mit kezdeni...akkor ne add el a részed,hanem vedd meg a többi tulajét...
Válasz #32. hozzászólásra
nem kell mindent elhinni a földhivatalnak.
Bármely osztatlan tulajdon megszüntethető a tulajdonostársak kérésére. Ennek egyik formája a minden év elején beadható kérelem rendszere, de ha ez valamiért nem járható, akkor ügyvéddel, bíróságon kell kérelmezni a tulajdonközösség feloszlatását.
Olyan meg tényleg nincs, hogy nem tudsz vele semmit csinálni, csak eladni! Ha tényleg így lenne, akkor eladni sem lehetne, mert mégis ki adna pénzt egy olyan dologért, amivel nem lehet kezdeni semmit?
Én szerintem mi nem kaptunk ilyesfajta kiértesítést, bár nem vagyok biztos benne, mert akkor még kiskorú voltam.
Ezekszerint ha 1 tag kilép akkor az egész parcellát felosztják.
Kiváncsi leszek megint hogyan babrált ki velünk a fhivatal meg a kedves szomszédok.
Ugyanis tapasztalatból tudom, hogy mindig mindent úgy csinálnak ilyenkor hogy xar legyen.
Van osztatlan közös legelőnk is, de a földhivatal szerint nem tudunk vele semmit csinálni csak eladni.
Nem tudjátok hogy annak mi az ára?
Válasz #29. hozzászólásra
Azt még kifelejtettem ,hogy a bérlő nem tilthatja meg a kimérést,bebaxna Te vagy a tulaj...
Szerencsés azonban tájékoztatni mert a mérés során a terület nagysága ill.a helye változhat.
Szia !
Az osztatlan közös kimérésekor engem ill az adott helyen érintett gazdákat kiértesítette a földhivatal.A megjelent tulajdonosok megegyeztek a kimérés irányáról sorrendjéről,ha egyesség nincs sorsolnak...mi megegyeztünk.Aki a kiértesítés ellenére nem jelent meg a oda került ahol hely maradt.Minderről jegyzőkönyv készült.
Szerencsés kérni a kimérésről méretarányos térképkivonatot,amin látod a birtokod ill,a szomszédaid területének szélességét ill. hosszát méterben.Így nem teheti meg egy dörzsölt mohó szomszéd,hogy odébb rakja a karót.Ha egyszer ki lett mérve bezony többet nem lesz osztatlan közös.
A kiméréshez hozzátartozik ,hogy mindegyik kimért ingatlan megközelíthető legyen,utat közösen a területük terhére mindenkinek biztosítania kell...
Sziasztok!
- egy pár éven belül ki is mérik, és ezáltal megszünik az osztatlan közös tulajdon.
Lenne néhány kérdésem.
Van összesen a családnak 12ha földje, ami osztatlan közös, a földhivatalban azt mondták hogy ha januárban beadunk egy kérelmet ingatlan megosztása iránt, akkor –ha szerencsénk van
Lényegében az idő nem számít mert 2016ig ki van adva bérbe, gondolkoztunk azon hogy azután mi művelnénk meg.
Már többen mérettek ki termőföldet, mert a földhivatal már többször küldött „osztatlan közös tulajdon megszüntetése” című levelet.
• Ha van a területnek helyrajzi száma akkor már papíron fel van osztva vagy csak mikor én beadom a kérelmet, aztán fogják kitalálni hogy melyik is az enyém?
• Ha beadom a kérelmet a földhivatal felé, kimérik, elvileg megszűnik az osztatlan közös tulajdon ezekután ha történetesen valami oknál fogva eltűnnek a terület határait jelölő karók, akkor ha ismét használni szeretném a földterületet akkor nem kell ismét végigmenni ugyanezen a hivatali procedúrán csak simán hivok egy másik mérnököt és kész?
• Ha ki van mérve utána többé már nem lesz ismét osztatlan közös?
• És mi van akkor ha nem lehet megközelíteni a területetet, mert mondjuk az osztatlan közös közepén van, csinálhatok magamnak valamiféle földutat oda? Kötelesek átengedni?
• Van valamiféle beleszólása a bérlőnek abba, hogy kiméretem a földemet? Gondolom nincs de azért nem árt szólni neki.
• Milyen árban mozog 1ha termőföld a piacon?
Előre is köszi
Zs
Válasz #21. hozzászólásra
Ptk. 140. § (2) A birtoklás, a használat, a hasznosítás, valamint a rendes gazdálkodás körét meg nem haladó kiadások kérdésében a tulajdonostársak - ha a törvény másként nem rendelkezik - szótöbbséggel határoznak; minden tulajdonostársnak tulajdoni hányada arányában van szavazati joga.
A Ptk. kommentárjából (Ptk. 140. §):
"A rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások, illetve az egész dolgot érintő döntések (egész dolog megterhelése, elidegenítése, az azzal való rendelkezés jogának gyakorlása) csak egyhangúan határozhatóak el, azonban a rendes gazdálkodás körében, a használat, hasznosítás és birtoklás körében a törvény főszabályként egyszerű - a tulajdoni hányadok arányában számított szavazati jogok szerinti - többséget ír elő.
Tulajdonközösségek működése során, azok működőképességének biztosítása érdekében a leggyakrabban a használat és birtoklás körében a tulajdonostársak között használati megállapodások jönnek létre, melyek a használatot a dolog jellegénél fogva általában mérték, vagy idő szerint osztják fel. Tekintettel azonban arra, hogy a Ptk. 140.§-ának rendelkezései diszpozitívak [= eltérést engedők], annak sincsen akadálya, hogy a dolog használata - akár ingyenesen, akár ellenérték fejében - egy tulajdonostársat illessen meg (bár amennyiben ez ellenérték fejében történik, az esetben inkább a tulajdoni hányaddal való rendelkezés jogának gyakorlásáról beszélhetünk)."
Fentiekből következően:
- egyhangú határozat szükséges, ha pl. a földhasználó egy harmadik, a tulajdonosi körön kívüli személy (a tulajdonosok a tulajdonosi jogokat együttesen gyakorolják);
- szótöbbséggel hozott határozat szükséges, ha pl. a földhasználó(k) a tulajdonosok közül kerül(nek) ki (a tulajdonosi jogokat nem együttesen gyakorolják, hiszen a földhasználó magával szemben nyilván nem gyakorolja ezt).
Ha a szótöbbséggel hozott határozat
- megszületik: ha a kisebbség lényeges érdekének sérelmével jár, a kisebbség a határozatot a bíróságnál megtámadhatja [Ptk. 143.§ (1) bekezdés];
- nem születik meg: a birtoklás, a használat vagy a hasznosítás kérdésében bármelyik tulajdonostárs kérelmére a bíróság határoz [Ptk. 143.§ (3) bekezdés].
Válasz #14. hozzászólásra
minket is elküldött az ügyvéd, csak abban az esetben csinál valamit,ha megvan a 100%.
A földhasználati szerződést a területre kötöd,és nem személyre.Hiába lesz új tulajdonosa egy területnek,amíg földhasználatija van másnak arra,nem küldhető el.
Válasz #23. hozzászólásra
Az Ak ritkán szokott változni a kimérés során,általában inkább a terület,ha táblán belül más minőségi osztályok vannak,de attól ,hogy kimérésre kerül, a szerződés nem szűnik meg.Ha lényeges eltérés van célszerű egy módosítással kiegészíteni az eredeti szerződést.
Válasz #23. hozzászólásra
szerintem igen ,a tulaj ugyanugy tulaja marad a földnek, a földhasználati szerződést nem nagyon lehet a bérlő akarata ellenére felülirni
Sziasztok,
osztatlan közös egyes részeire vonatkozó bérleti szerződések tovább élnek a felosztás/kimérés után?
Sztem nem, mivel teljesen új helyrajzi számok, terület, AK-érték alakult.
vélemények?
Válasz #19. hozzászólásra
Erre mondták azt a mezőgazdászok a földhivatalban, hogy ún. túlhasználatban van és ez "csak egy dolog". Különösebben nem is magyarázkodtak.
Válasz #18. hozzászólásra
Köszi, ez egy korrekt, teljesen kimeritő válasz . Ezt most el kéne mondanom az ügyvédemnek is....
De legalább van remény.
Válasz #11. hozzászólásra
Valahogy meg kell egyezned a tszel mert az előző tulajjal kötött szerződés téged is kötelez.Ha egy öt vagy több éves földhasználati szerződést a lejárat előtt felbontanak akkor az addigi években kifizetett bérleti díj jövedelemadó alapjává válik.És annak kéne fizetni az adót aki miatt a megszüntetés történt.
Az adásvételnél az ügyvédek általában kitérnek arra hogy földhasználattal meddig terhelt a terület stb.
Válasz #14. hozzászólásra
Ha nincs veled földhasználati szerződése akkor a korábbiakban is és az idén is jogosulatlanul igényelte az akg-t és a területalapú támogatást is.Ezt visszamenőlegesen is szankcionálhatják.A földhivatalban hogy van beirva a mostani használó nevére az egész terület mikor nincs az egészre szerződése?
Válasz #14. hozzászólásra
Akkor most megkerestem a Ptk. (1959. évi IV. Tv.) erre vonatkozó részeit:
XII. fejezet
A közös tulajdon
139. § (1) A tulajdonjog ugyanazon a dolgon meghatározott hányadok szerint több személyt is megillethet.
(2) Kétség esetén a tulajdonos társak tulajdoni hányada egyenlő.
140. § (1) A tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára; e jogot azonban az egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő törvényes érdekeinek sérelmére.
(2) A birtoklás, a használat, a hasznosítás, valamint a rendes gazdálkodás körét meg nem haladó kiadások kérdésében a tulajdonostársak - ha a törvény másként nem rendelkezik - szótöbbséggel határoznak; minden tulajdonostársnak tulajdoni hányada arányában van szavazati joga.
141. § A dolog hasznai a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illetik meg; ilyen arányban terhelik őket a dolog fenntartásával járó és a dologgal kapcsolatos egyéb kiadások, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek, és ugyanilyen arányban viselik a dologban beállott kárt is.
142. § Az állag megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges munkálatokat bármelyik tulajdonostárs jogosult elvégezni; az ilyen kiadások ráeső részét mindegyik tulajdonostárs viselni köteles. Ilyen kiadások előtt azonban a tulajdonostársakat a lehetőség szerint értesíteni kell.
143. § (1) Ha a törvény szótöbbséges határozatot kíván meg, és a határozat az okszerű gazdálkodást sérti, vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, a kisebbség a határozatot a bíróságnál megtámadhatja. A megtámadás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti.
(2) Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a tulajdonostársak között vitás, hogy a tervezett munkálat feltétlenül szükséges-e az állag megóvásához és fenntartásához.
(3) Ha a törvény szótöbbséggel hozott határozatot kíván meg, és ilyen határozat nincs, a birtoklás, a használat vagy a hasznosítás kérdésében bármelyik tulajdonostárs kérelmére a bíróság határoz.
144. § A tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges
a) a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokhoz,
b) az egész dolog feletti tulajdonjog átruházásához, az egész dolog haszonélvezetbe vagy használatba adásához, biztosítékul lekötéséhez vagy más módon való megterheléséhez.
145. § (1) Saját tulajdoni hányadával bármelyik tulajdonostárs rendelkezhet.
(2) A tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben elővásárlási, előbérleti, illetőleg előhaszonbérleti jog illeti meg.
(3) A külön jogszabályokban más személy részére biztosított elővásárlási jog - ha törvény kivételt nem tesz - megelőzi a tulajdonostárs elővásárlási jogát.
146. § A tulajdonjog védelmében bármelyik tulajdonostárs önállóan is felléphet.
amihez egyhangú döntés kell (tehát mindenkinek akarnia kell): 144-es paragrafus
DE: a 140-es és a 145-ös nem sérülhet!
azaz: Ha az egész földet használni akarod, ahhoz mindenkinek bele kell egyeznie. Ha azonban csak a sajátod fölött akarsz rendelkezni, abban téged senki nem korlátozhat!
Válasz #15. hozzászólásra
érdemes lenne a földhasználót felkeresni és közölni vele, hogy meg fogod tudakolni az MVH-nál, hogy szerződés nélkül a te földedre hogyan is kapja az akg-t. mivel a földhasználónak többekkel nincs szerződése, ezért érdeke lesz, ohgy veled megállapodjon
Válasz #15. hozzászólásra
igényelni megtudja csak majd az ellenőrzésnél jön a feketeleves ha kap ellenőrzést
Válasz #10. hozzászólásra
mondjuk az AKG-t én sem értem, hogyan tudta megigényelni így, de biztos megvan hozzá a kiskapu, amit ügyesen ki is használtak
Válasz #12. hozzászólásra
ez az 50%-so infod honnan van? Nekem megvolt a 60%-os tulajdonostársi hozzájárulás a megosztási vázrajzra, a megosztási szerződésre mégis minden ügyvéd (háromnál jártam) azt mondta, hogy a PTK szabályozása az irányadó, amiben a közös tulajdon megosztásához a tulajdonostársak 100%-os hozzájárulása szükséges. Viszont ezt az 50%-os dolgot több helyről hallottam én is, de igazából senki nem tudta alátámásztani, hogy honnan eredezik.
"tulajdonszerződésed" = tulajdonszerzésed
Válasz #11. hozzászólásra
Ha az előző tulaj szerződést kötött, azt a te tulajdonszerződésed nem érinti, akkor a te tulajdonhányadod a TSZ használja 2012-ig. Utána viszont kiméretheted, ha akarod, de ehhez meg kell egyezned a tulajdonosok 50%-át meghaladó résszel. Ha van a táblának olyan része, amit senki nem használ, akkor elvileg te magad is kezdeményezheted a földhivatal felé lejelenteni, hogy ezt te használod, de hivatalfüggő, hogy bejegyzik-e vagy sem. Ha nem tudod elérni a tulajdonosokat, akkor a lentieknek megfelelően a település jegyzője képviselheti az érdekeiket a megosztási megállapodás során.
Hali!
Lenne egy kerdesem: Egy osztatlan kozosben vasaroltam reszt. az illetonek szerzodese van a Tsz-el 2012-ig. Ha az en tulajdonomba kerul a fold, akkor a szerzodes hatalyat veszti? Gondolom, ha nem kotok szerzodet a Tsz-el 12-ig,akkor az eredeti tulajt kotelezhetik karteritesre. Ebben a tablaban mar kihasitott egy reszt egy masik gazda. A kimeres hogy tortenhet? A tobbi tulajjal kell megegyeznem, vagy kimerhetnek a masik kulon tulaj melle?
Olyan nincs, hogy ő megvizsgálja, hogy melyik másik területben tud neked földet adni. Olyan megint nincs, hogy ő az AKG-ban már elkötelezte magát.
Le sem adhatna olyan AKG kérelmet, amire nincs meg a jogos földhasználat. De ha leadta is, június 9-ig bármit módosíthat (mondjuk az idei támogatásból már szankcionálják, de az mindegy), de az különben is nem a Te problémád, oldja meg ő úgy, ahogy tanulta. Erre hivatkozva téged nem korlátozhat a saját tulajdonod használatában.
Másrészt ha úgy érzed, hogy a jegyző részrehajló, mindenképp ügyvédet vigyél, és az majd helyre teszi a jegyzőt is. (tapasztalatból: nincs az a jegyző, aki hagyná, hogy komolyan megvádolják részrehajlással, mert sec perc alatt ugrik a jó kis zsíros állása...)
Válasz #8. hozzászólásra
Az egyeztető megbeszélésen már túl vagyok, voltam bent a föld használójánál. Persze, szóban mindent megígért, hogy megvizsgálják, melyik másik táblában tudna arányos területet adni. Kérte, hogy adjam be írásban is a kérésem. Ez megtörtént, mire írásban megérkezett a választ, hogy sajnos nincs lehetősége erre a megoldásra, mivel az AKG programban "elkötelezte" magát az összes általa használt területre.
Érzem, hogy az orromnál fogva vezet, csak nem tudom megfogni a dolgot.
Az ötlet jónak látszik a jegyzővel kapcsolatban, köszi. Egyetlen problémát látok benne: hogy a jegyző is az ő érdeküket fogja képviselni (tapasztalatból beszélek)és nem lesz pártatlan, így nem vagyok benne biztos, hogy az egyeztetés vége egy megosztás jellegű jegyzőkönyv lesz.
Válasz #6. hozzászólásra
először is: olyan nincs, hogy egy osztatlan táblának egy használója lehetne.
másodszor: amire nincs bérleti szerződése, azt jogtalanul használja. Ha többet használ, mint amire bérleti szerződése van, azt csak akkor tehetné meg, ha a többséggel megállapodott, a többieknek pedig ugyan azt a bérleti díjjat fizeti, mint amit azoknak fizet, akikkel volt megállapodás. Ha nem tudja elérni őket, akkor a jegyzőnek kell fizetnie, és ő intézkedik a tulajdonosok felkutatásáról. Ha jogtalanul használ egy földet, azt csak addig teheti meg bűntetlenül, amíg a tulajdonos ez ellen panasszal nem él.
amit javasolnék: felejtsd el azt a lehetőséget, hogy majd Te kijelölöd, és használod, mert az önkényesség, és semmilyen jogalapja nincs. Fogj egy ügyvédet, és kezdeményezz egyeztető megbeszélést hivatalosan az ideiglenes megosztásról. Ha ettől elzárkózik, akkor menj a jegyzőhöz, hogy kezdeményezze ő hivatalból az ideiglenes megosztásról döntő egyeztetést. Ha ettől elzárkózik, hivatalosan kérd a jegyzőt, hogy akkor képviselje Ő a távol maradó felet, és csináljátok meg így a megosztást.
Ezt követően a jegyző és te közötted megkötött megállapodás kötelező érvényű rá nézve is, és ha továbbra sem tartja magát hozzá, már minden jogalapod megvan ahhoz, hogy bírósági úton szerezz érvényt az igazadnak.
Egy dolog fontos: bárhogy is utálod a jelenlegi földhasználót, a teljes folyamat során Neked JÓHISZEMŰEN KELL ELJÁRNOD, és akkor mindig neked lesz igazad.
Válasz #6. hozzászólásra
Ki mondta ezt??(a butaságot)
Válasz #5. hozzászólásra
De hogy jegyeztessek be földhasználatot és mi alapján? Nekem anno azt mondták, hogy 1 osztatlan táblának csak egy használója lehet.
Válasz #4. hozzászólásra
Ingyenes földhasználat nincs.Semmi köze a 25%-hoz.
Nincs haszonbérleti szerződésünk vele, nem is volt soha. Direkte nem emlitettem haszonbérlőt, ti. a föld használójának csak a tulajdonosok kb. 75%-ával van szerződése, a többiekét használja ingyé. A földhivatalban azt mondják, hogy a földhasználatot igy is bejegyzik a nevére, ún. túlhasználattal.
Válasz #1. hozzászólásra
van szerződésed a tábla használójával?
Válasz #1. hozzászólásra
Fogod az ölezőt,kiméred,és használod.Ha van fölhasználatod bejegyezve,tiszta ügy.
Érdeklődnék, hogy van-e valakinek hasznos tapasztalata az osztatlan közös tulajdonok kijelölésével, kimérésével kapcsolatban? A lehetőségek, amiket már kilőttem: 1. földhivatali "ingyenes" kimérés (kb. 5 év múlva kerülnénk sorra a helyi földhivatalnál), 2. tulajdonosi közös megegyezés (80 tulajdonostárs, ebből legalább 3 nem járul hozzá), 3. a tábla használójával való közös megegyezés egy hasonló, arányos terület kijelöléséről, amit ideiglenesen használnék (teljesen kompromisszumképtelenek).
Maradna még a bírósági per, de ezt nem szívesen teszem.