Szekerezés, kocsizás, szánkózás

6.800 HUF

Győr-Moson-Sopron county, Fehértó

Hungary

Sharing:

1

Description
SZERZŐ
Dr. Repkény István
Bárdos György
LEKTOR
Dr. Juharos Imre

'Dr. Repkény István: Szekerezés, kocsizás, szánkózás ' összes példány
Kiadó: Szerzői magánkiadás
Kiadás helye: Kecskemét
Kiadás éve: 1992
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 120 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar
Méret: 24 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal.

A jelen könyvben megfogalmazott ismeretek - úgy vélem - nem tartoznak sem tudományos, sem művészeti kategóriába, nem is képeznek valamilyen egyéni találmányt.
Ezek inkább spontán, magyarhonban, a nép széles körében ismert szakmai ismereteknek vagy szakmának minősíthetők. Ezek - hasonlattal élve - olyanok, mint a mezőn a mezei virágok, melyekért csak le kell hajolni és csokorba kötni őket.
Lényegében ezt tettem, amikor csokorba kötöttem e népi ismereteket. És miután a nép széles rétegében ismertek ezek, és úgyszólván kiveszőfélben vannak, ezeknek hagyománya és helyenként néprajzi értékük is lehet.
Ezen gyűjtőmunkám megítélését az 1960-65-ös évek körülményei közé helyezve kell tenni, mert ekkor fejeztem be e kéziratomat.
Ugyanis ekkor, a vidéki-népi-paraszti sors úgy nézett ki, hogy nemcsak a föld és a ló, de a földműves-paraszti társadalmi réteg, melynek nemzetfenntartó szerepe ismert, szintén elvész és vele együtt azok az ismeretek is, melyek a lószeretet-kocsizás-szekerezés fogalomkörébe tartoznak. Ez ebben az értelemben be is következett, mert 1960-70 között a földműves társadalmi réteg szétszóródott és gyakorlatilag megszűnt. Nagyrészt vele együtt megsemmisültek a népi ismeretek és hagyományok. Ekkor megsemmisült a lóállományunk 80-85%-a is.
Ezek a körülmények késztettek ekkor írásra, az ismeretek és emlékek egy részének megőrzésére, megmentésére.
Azonban e témakörrel kapcsolatban tudni kell, hogy totális vesztés-pusztulás mégsem következett be az 1960-as években, mert talán ennek spontán vagy tudatos ellensúlyozására fokozatosan szaporodva, lovasrendezvények és versenyek szervezése történt az országban. Ennek nagyon jelentős löketet adott 1970-ben a Nemzetközi Lovas Szövetség (FEI) azon határozata, hogy négyes fogatok részére világ- és európa-bajnokságokat fognak szervezni. Sőt, majd 1983-ban hasonló határozat született a kettes fogatokra vonatkozóan. Ezeken hazánk fogathajtó-versenyzői is részt vettek, méghozzá jelentős és többszörös európa- és világbajnoki egyéni és csapateredményekkel.
Ezekről nem szerepelnek ismeretek a könyvemben, mert egyrészt ennek kézirata akkor már lezárt volt, másrészt most ennek a kiadása előtt, megjelent e témakörben néhány hazai könyv, melyekben szerepelnek a magyar fogathajtás világ- és európabajnoksági eredményei a fogathajtók neveivel és eredményeivel.
Eladdig, a Pettkó-Szandtner Tibor: A magyar kocsizás és Bruno von Achenbach: Fahren und Anspannen című könyveken kívül alig volt más szakirodalom.

TARTALOM
Előszó 3
Bevezetés 5
I. fejezet
A szekér és a kocsi fogalma, eredete 7
II. fejezet
A szekerezés 13
A Jármos állat befogása 15
Jármos állatok tanítása 16
Jármos állatok hajtása 19
III. fejezet
Lószerszám 21
A kantár és a zabla 23
A lovak keményszájúsága 26
A hám 27
Istrángok 29
Húzóvonal 31
A gyeplő vagy hajtószár 32
A hajtószárak csatolása 33
Egy ló hajtásához való az egyes hajtószár 34
Két ló hajtásához való a kettes hajtószár 34
IV. fejezet
A lószerszám járulékos részel 39
Tartószíj és nyakszíj 39
Farokszíj vagy farmatring 41
Sallaggok 41
Fülszíjkarika 42
V. fejezet
Kocsi-előkészítés, szerszámozás, be- és kifogás 44
Négyes és ötös fogat befogása 46
Indítás, megállás, hátratolatás 47
Gyeplőtartás és hajtásmód 49
Az ostor 56
Fogataink hajtása 58
Sörény és farok 59
Csikók tanítása 60
Fogatok kiállítás a ló színe, nagysága és használhatósága szerint 61
VI. fejezet
Magyar lovas kocsik 63
Kocsifajták 63
Rugó nélküli kocsik 63
Rugós kocsik 65
A különböző kocsifajták használhatósága 77
Kocsira való öltözködés 81
A kocsi kivilágítása 81
VII. fejezet
A kétkerekű kocsi 83
VIII. fejezet
Szánkó és szánkózás 87
IX. fejezet
A lóhajtással összefüggő leggyakoribb betegségekről 94
Sántaság, patkolás, pataápolás 94
A megnyilalás 96
Patairha-gyulladás 97
Csüdsömör és csüdekcéma 98
Bokázás 98
Tetanusz 98
ín- és ínhüvelygyulladás 100
A lovak pókossága, kaptássága 101
A lovak bénulásos izomfesték-vizelése 103
A lovak szájpadlásának gyulladása 103
Hörgősség és tüdőtágulás 104
A lovak karórágása és levegőnyelése 105
Megelőzés és gyógyítás 106
Lovak kólikás betegsége 107
X. fejezet
A takarmányozás kihatása a lóhajtásra 110
A legfontosabb lótakarmányokról 111
Lovak mérgezéséről 115